My Prince
16.rész ~ Haza megyek

Másnap reggel a telefonom halk püttyögésére ébredtem.  Nate karja karolt. Óvatosan letoltam magamról és felültem az ágyon. Mindent kibeszéltünk tegnap és jó volt, hogy meghallgat. Bonnie írt sms-t, hogy mikor megyek haza. Jó pár napot töltöttem itt és valóban ideje lenne haza mennem. Nincs senki aki itt tartson.

Bementem a fürdőbe letusoltam, majd összepakoltam a holmim. Felhúztam egy csinos nadrágot mellé egy farmerkabátot és a hajam összefogtam. Mindezt próbáltam csöndben, hogy Natet ne keltsem fel. - Aranyos mikor alszik. – nem, nem gondolkozhatok ilyeneken. Megnéztem a laptopomon a buszokat, majd azt is elcsomagoltam.

Kimentem a konyhába a bőröndömmel, majd letettem a pult mellé. Elindítottam a kávégépet és már lehetett érezni a friss illatát. 2 csészébe öntöttem, gondoltam indulás előtt kávézok Nattel. – Hmm. – nyöszörögte, majd a takarót a fény hatására a szeme elé húzta. – Készítettem kávét. – raktam még egy kis cukrot a saját csészémbe.

A széken ücsörögve néztem ahogy Nate felkel és a napfény érinti a bőrét. - Kómásan még aranyosabb volt. - megráztam a fejem és kivertem az összes ilyen gondolatomat. Leült mellém, majd ő is kortyolgatni kezdte a forró kávét. – Mész valahova? – kérdezte a bőröndömet méregetve. Megköszörültem a torkom majd határozottan válaszoltam. – Haza megyek. –

Láttam az arcán, hogy kicsit elszomorodott.  – Nyugodtan maradhatsz még. – próbált marasztalni, de tudtam, hogy ideje hazamenni. – Tudod miért jöttem ide, és úgy érzem nincs már miért maradnom. – közben a kávémba kortyoltam. – Szerettelek volna jobban megismerni. Csodálatos lány vagy. – nézett rám azokkal a sötét szemeivel. Nem tudtam mit mondhatnék erre.

Felkeltem, hogy elmossam a kávés csészét. Végeztem, el zártam a csapot, majd Nate megfogta a kezem. – És mégis mit fogsz otthon csinálni?! Csak ücsörögsz és siránkozol egy Benett fajtáért? – tudtam, hogy igaza van és valóban ezt csinálnám. – Van jobb ötleted azon kívűl, hogy itt maradjak? – kérdeztem tőle miközben tudtam már a választ, arra gondolhat, hogy itt maradjak.

- Ha tényleg haza szeretnél menni, mi lenne ha én vinnélek el és nálad maradnék, hogy ne legyél egyedül? – valóban jól hangzott az ötlete és tudom, hogy Bonnie se lenne ott velem minden pillanatban, neki is meg van a saját élete. – Örülnék neki, ha eljönnél. – motyogtam. – Összepakolok és mehetünk. – kacsintott egyet, majd sietett összeszedni a holmiját.

         
Utólag gondolva talán nem is jó ötlet, hogy jön, de lehet még is. Szeretném jobban megismerni. Hogy Bonnienak mit mondok ki ő az még jó kérdés, de tudom, hogy jól érezem magam Nate társaságában, mégis fáj, hogy Benett csak kihasznált. Végig húztam az újjam a konyha pulton. Hiányozni fog ez a város, nagyszerű hely.

- Kész is vagyok. – állt meg előttem 2 bőröndjével. Mégis mennyi időre tervezte, hogy jön?! – Mindened meg van? – nézett rám és a cuccaimra. Bólintottam, majd megfogtam a holmim és már indultunk is.

Mikor kiléptünk a lábunk legyökerezett. Benett állt ott. Nem tudtam megszólalni. Épp indultunk volna erre beállít. – Beszélhetnénk? – nézett rám, próbáltam kerülni a tekintetét. A szívem romokban hevert és még volt képe idejönni?!