My Prince
14.r�sz ~ Kihaszn�lt

Az ereimben az �sszes v�r meg�llt �s kezdtem �gy �rezni, hogy nemsok�ra �ssze esek. Gondolkozni sem tudtam. Nem tudtam mit�v� legyek, hisz miatta j�ttem ide, de m�gis erre a partira Nate h�vott �s Benett leg�nyb�cs�j�r�l van sz�. Feles�g�l veszi a bar�tn�j�t… a szemem lecsuk�dott, majd elkapott a s�rhatn�k. - Ki kell b�rnom - suttogta az agyam a sz�vemnek.

V�rtam a fi� reakci�j�t. – �dv�z�llek! Benett vagyok. – ny�jtotta fel�m  a kez�t. - Olivia vagyok. Sok boldogs�got szeretn�k k�v�nni. – r�gt�n�ztem ahogy csak tudtam, de alig v�rtam, hogy elmenek�lhessek innen. Nem �rtettem mi�rt mutatkozott be, hiszen mi m�r ismerj�k egym�st.

J�tt m�g p�r sr�c a t�rsas�gunkba. Mindegyiknek bemutatott Nate. Nem b�rtam tov�bb. – Megbocs�jtan�tok?! – szak�tottam f�lbe az egyre k�nosabb� v�l� perceket. Azzal a lend�lettel a kij�rat fel� vettem az ir�nyt. Pr�b�ltam �gy tenni, mintha misem t�rt�nt volna, de nem tudtam.

Kint elkezdtem szaladni ahogy csak tudtam a magassark�ba. A legk�zelebbi padhoz �rve le�ltem �s �sszekuporodva s�rtam. - M�r nem mondta, hogy megh�zasodik?! Mire volt j�, hogy velem t�lt�tte a m�ltkori est�t?! - k�rdeztem magamt�l a megv�laszolatlan k�rd�seket. Pr�b�ltam kifog�sokat keresni, hogy m�gis mi�rt.. de felgoghatatlan sz�momra.

Sok�ig �ltem a padon m�r kezdtem f�zni, de nem �reztem az idegt�l. Halk l�pteket hallottam fel�m k�zeledni. Feln�ztem, de a k�nnyeim be�rny�kolt�k az alakot. Egyre jobban k�zeledett. – Le�lhetek? – k�rdezte egy ismer�s hang. Jobban felemeltem a fejem, majd meglepet�semre Benett �llt el�ttem. Nem v�laszoltam neki.

Fogta mag�t �s helyet foglalt. J� ideig n�ma csendben �ld�g�lt�nk. – Vissza k�ne menned. – suttogtam k�t szipog�s k�z�tt. - Megengeded, hogy elmagyar�zzam?! – k�rdezte fel�m n�zve, majd a kez�vel v�gig sim�totta az arcom. Csak m�g jobban f�jt az �rint�st�l, hogy nem �n vagyok az �v� �s csak kihaszn�lt az esk�v�je el�tt. – Nem �gy van ahogy te hiszed.. – n�zett le a f�ldre.

- M�r m�gis, hogy van?! Kihaszn�lt�l.. – kezdtem felemelni a hangom, de pr�b�ltam vissza fogni magam. – A sz�leink m�r kiskorunk �ta eltervezt�k ezt az eg�szet, amolyan csal�di hagyom�ny n�lunk. – k�zbe v�gig a szemembe n�zett. M�r nem tudtam, hogy higgyem el a szavait vagy sem. – �s akkor �n mire kellettem?! – k�rdeztem halkan. �szinte v�laszt akartam.

- Mikor megl�ttalak tudtam, hogy kellesz nekem �s boldog voltam veled azokban az �r�kban, amiket veled t�lt�ttem. – a v�lasza nem gy�z�tt meg �s m�g mindig nem tudtam, mi�rt j�tt ide besz�lni velem, ha �gyis nemsok�ra esk�v� lesz. – Vissza megy�nk?! – k�rdezte fel�m fordulva. B�lintottam. M�gis csak a leg�nyb�cs�ja, nem fogom elrontani. De nem �rtem akkor mi�rt nem tesz ellene.. Ha velem boldog volt �s boldog mi�rt nem velem van?!

Fel�lltunk, majd Benett k�zelebb l�pett. �reztem a kez�t ahogy a derekamra helyezi. Melegs�g �nt�tte el a testem. Lehunytam a szemem. Mindig is akartam �jra �rezni az �rint�s�t, de nem �gy. K�zelebb hajolt �s �reztem az ajkait az eny�men.  Tudtam, hogy ez �gy nem helyes. Nem akartam, hogy ezek ut�n is ki haszn�ljon.

Pr�b�ltam ell�kni, de mag�hoz h�zott. – Ne k�rlek. – pr�b�ltam m�g jobban eltolni magamt�l, de nem engedte. Sehogy se tudtam kiszabadulni a karjai k�z�l. – Ti mit csin�ltok?! – k�rdezte egy ismer�s hang, mire Benett is felfigyelt. V�gre, m�r, azt hittem soha nem enged el. M�g jobban �ssze t�rt, csak m�g jobban s�rtam. Pr�b�ltam biztos helyet keresni magamnak ahol biztons�gban �rezhetem magam. Sz�momra jelen pillanatban Nate jelentette azt. – Mit csin�lsz?! Nem l�tod, hogy nem akarja? – k�rdezte a f�rfi akit alig ismerek, de megv�dett.  Benett egy sz�t sem sz�lt.

  - Gyere elmegy�nk. – N�zett r�m, majd �tkarolta a v�llam �s otthagytuk azt az embert aki miatt id�ig elj�ttem, akibe beleestem, akit f�lre ismertem.  Egy sz� sem j�tt ki a sz�mon, pedig h�l�s voltam neki, hogy k�zbe l�pett.