My Prince
13.Rész ~ Legénybúcsú

Nem kocsikáztunk sokat, de épp elég volt, hogy a zenétől kiszakadjon a dobhártyám. Szerencsémre hamar megérkeztünk. Nate kipattant a kocsiból, majd ajtót nyitott amin kissé elcsodálkoztam, majd egyből a házba tessékelt. Egy gyönyörű nappaliban találtam magam és egy női hang ordítására lettem figyelmes. – Egy perc. – hallottam pár zajt, majd az a bizonyos lány már előttem is állt.

Illedelmesen kezet nyújtottam, hogy bemutatkozzak, de ő ezt észre sem vége szorosam magához ölelt. Mikor elengedett bemutatkozott. – Lara vagyok és annyira örülök, hogy találkozunk. – majd kiugrott boldogságában az örömtől. Nem értettem miért örül ennek, hisz nem is ismer és olyan mintha már ezer éve a barátnője lennék.– Olivia. – mutatkoztam be én is szerényen.

Kínos bemutatkozás után néhány percig elgondolkodtam, hogy biztos jó lesz ez, hogy sok idegen vesz majd az este folyamán körbe?! Agymenésem Lara szakította félbe. – Gyere, keressünk neked egy ruhát. – és már meg is fogta a kezem és rángatott be egy másik helyiségbe. Nem tudtam neki ellenállni. Valóban lehetett látni a szemein a ragyogást, hogy boldog, nem szerettem volna elszomorítani.

Bementünk egy nagy helyiségbe ami káprázatos volt, mintha egy filmbe csöppentem volna. Egy szoba tele ruhákkal, cipőkkel, ékszerekkel. Minden lány egy ilyenről álmodik. – Nem lesz nehéz, a méretünk megegyezik. – közbe az ujjait a fogason lévő ruhákon végig húzta. Én csak leültem egy közeli puffra. Próbáltam nem kimutatni, hogy kényelmetlenül érzem magam.

- Nézzük csak… - Lara hangosan gondolkozott, szerintem neki is nagy erőfeszítés egy legénybúcsúra egy lánynak ruhát keresnie. Láttam ahogy válogat. Vagy 10 ruhát biztos kiszedett, majd a kezembe nyomta, hogy próbáljam fel. Tudtam, hogy nincs sok időm, késésben vagyunk és Nate már biztos elkészült.

Felpróbáltam őket, de Lara végig rázta a fejét. Amikor felpróbáltam az utolsót amit adott nekem, még nekem is elállt a lélegzetem. – Úristen. Annyira jól áll. Elképesztő vagy. – örvendezett továbbra is a lány. Be kell vallanom még soha nem láttam így magam és egyet kellett vele értenem. – Ez meseszép, de nem hordhatom ma este. – szólaltam meg én is, nem húzhattam fel ezt a ruhát, túl szép volt, hogy igaz legyen.

– Dehogyis nem! – állt meg mellettem  Lara, majd a kis sminkes asztalhoz ültetett. Láttam rajta, hogy otthon érzi magát, hogy sminkelhet és a hajammal bíbelődhet. Bevallom élveztem is ezt a kényeztetést. – Tudod nagyon szerencsés lány vagy. – Majd kidülledtek a szemeim Lara mondatára. – Nate nem sok lányt mutatott be nekem. – már teljesen elsápadva ültem a székbe. – Mi nem…. – próbáltam befejezni a mondandómat, de közbe vágott.

-Kész is vagy. Hogy tetszik?! – kérdezte hatalmas mosollyal az arcán. Mikor megláttam magam teljes egészében a tükörbe az állam leesett. Pár pillanatra fel sem tudtam fogni, hogy én állok a tükör előtt.  – Köszönöm. – mást nem is mondhattam volna. Soha nem láttam magam így.

Lara kíséretében kiléptünk a nappaliba, ahogy Nate várt. Mikor meglátott egyből felpattant a kanapéból. Be kell vallanom nagyon elegánsan nézett ki. Jól állt neki az öltöny. – Gyönyörű vagy. – mondta ki miközbe elém lépett. Lara felé pedig bólintott. Láttam az arcán, hogy meg volt elégedve az eredménnyel.

Nate a kezét kinyújtotta, majd bele karoltam a karjába. Már teljesen úgy éreztem magam mintha egy álomba lennék. Az ajtó fele vettük az irányt. Nate kinyitotta az ajtót nekem, majd vissza fordultam. Megöleltem Larát. – Köszönöm még egyszer. – suttogtam a fülébe. – Remélem még találkozunk. – rám kacsintott. Sajnos már nem hinném, hogy találkozunk ugyanis én Benett miatt vagyok itt. Megráztam a fejem majd kiléptem az ajtón.

Nate a kocsi ajtót is kinyitotta, majd óvatosan beszálltam. Vigyáztam a ruhára. Gyors átsietett a kocsi túloldalára, majd bepattant ő is. Elindultam. Nagyon izgultam. Ha rá néztem a férfire aki mellettem ült nem éreztem magam alul öltözöttnek. Az ujjaim piszkáltam egész oda fele úton. Körülbelül fél óra utazás után megérkeztünk arra a bizonyos helyre.

Kiszálltunk a kocsiból, majd Nate-be karoltam ismét. Úgy léptünk be az elegáns helyre. Rengetegen voltak. Köztük nagy része férfi. Itt ott volt akik párban érkeztek. A pultban egy szőke jól kiöltözött nő szolgálta ki az alkoholra szomjazó embereket. Sok asztal és kanapé volt. Voltak kisebb színpadok is amin fehérneműs lányok táncoltak. Érdekes látványt nyújtottak .Felmértem a helyet. Ez nem nekem való. Suttogtam magamban.

Nate zökkentett ki. A pult fele vettük az irányt. – 2 gin tonicot. – kérte a pultostól.  Leültünk majd elkezdtük inni az italunkat. Nate nagyon nézelődött. – Á.. itt is van a mi ünnepeltünk. – nézett a mögöttem lévő irányba. Próbáltam megfordulni, de pont a kortyom közepén tartottam. Nate felállt majd a kis fényben nem láttam sokat.

 Örvendezett a haverjával. – Bemutatom a párom. – Vettem felém a tekintetét a fiú. Felálltam, majd oda sétáltam hozzá. Amikor be akartam mutatkozni és gratulálni, ledermedtem. Benettel szemben találtam magam. Fel sem fogtam a történteket. Csak némán elképedve néztem rá. Hirtelen a szívem zakatolni kezdett és a gyomrom görcsbe rándult.